5.Fejezet

Értetlenül bámultam a fölém tornyosuló férfira. Pontosabban fiúra. Ki ő? És miért fizetett nekem? Hiába voltam  már
tisztával a nevével, semmit sem tudtam róla. És nem is akartam. Pár másodperces mélálkodás után végül felocsúdtam  s észrevettem, hogy keze változatlanul válaszomra vár. Hiába. Gyors pillantást vetve tenyerére, belekezdtem monológomba:
-Nem tudom kinek képzeled magad Harry, de engem ne merészelj semmiféle etiópiai csövesnek nézni, akinek fizetni kell a kajáját, mivel annyira csóró, hogy még arra sem telik neki.- jegyeztem meg nyersen.
-Öhm...én nem...-motyogta.
-Talán felsőbbrendűnek tartod magad?- vágtam szavába.- csak mert van egy testőröd? Ha?-közelítettem felé lassan, megfontoltam, ajkamba beleharapva.-Azért, mert van pénzed még nem érsz többet senkinél, főleg nem nálam.Fürtöske.-kacagtam el magam pimaszul.
-É-én egyáltalán nem úgy gondoltam! Nem tartom magam jobbnak senkinél.-dadogott.-Csak azt gondoltam...
-Te csak ne gondolj semmit, fürtös!-szóltam rá.- Ezt azért magammal viszem...-téptem ki kezéből a tasakot, beletúrtam, majd egy nagy adag sült krumplit tömtem a számba.-Na csőváz!-intettem búcsút.

Kifelé menet megalázóbbnál megalázóbb kommentek értek, mindenki engem bámult.
-Dugnálak ribanc!-hangzott el egy túlsúlyos, izzadt férfi szájából.
-Én is téged...el a picsába!- nyögtem vissza halkan, teli szájjal.

Kisebb útbaigazítás után megindultam a Time Swuare Palace felé. Mint kiderült, ott volt tőlem egy köpésnyire, talán az éhínség miatt vagy a még magamnak sem bevallott izgatottság miatt nem vettem észre. Kutyagolásom közben csak is az ingyen-kajára bírtam gondolni, és hogy több dohány marad így fűre.
-Szuper!-jegyeztem meg halkan. Elmélkedésem gyorsan abbamaradt, mikor megpillantottam egy feledtéb jól öltözött egyént a Palace-nál.
-Te vagy Stewart?- kérdeztem flegmán.
-Igen. Ha jól sejtem, akkor Ön pedig Genna Croman.-válaszolta katonásan.
-Hát akkor szevasz Stewart.-nyújtottam felé zsíros mancsomat.
-Üdvözlöm.-fogadta el gesztusom, majd egy pillantást vetve nedves tenyerére, méla undorral dörgölte bele drága öltönyébe.
- Akkor indulhatunk?-nyitotta ki az előttem parkoló limuzin ajtaját.
-De ugye nem fogsz elrabolni és megerőszakolni? Nekem a négerfasz kicsit kényelmetlen.- bohóckodtam szemtelenül, a pasas viszont egy árva kukkot sem felelt, szótlanul becsukta mögöttem az ajtót.

Negyed órányi dög unalmas utazás után, kitessékeltek a limoból, egészen a hatalmas, színpompás épületbe. Tátott szájjal bámultam végig a falakon, bútorokon, még a padlón is.-Anyáás.-ámúltam el.-Ebből mennyi crack-et lehetne venni. Hé, Stew'! Telefonálhatnék egyet?
-Hogyne.
-Mármint a te telóddal.-magyarázkodtam.
-O. Elnézést, tessék.-nyújtotta felém a készüléket.
-Kösz szépen.-Tracy számát bepötyögve morogtam magamban.-Hogy a francban működik ez a szar?
-Várjon.-kapta ki a kezemből Stewart.-Tessék.Már hívja is.
-Áá. Kösz.-adtam választ gesztusára.
-Cső Trac'.-szóltam bele a kagylóba.
-Na mizu? Milyenek a sznob kurvák? Hánytatta már meg valaki magát? Le kellet már valakit cumiznod? Kellet már pucsíta...
-Trac'!-szakítottam meg őrültebbnél őrültebb kérdéseit.-Itt egy pohár többet ér mint az egész kecóm.-suttogtam-Nagyon durva.
-Hát akkor meg mi a faszra vársz? Hozz el egy párat!-biztatott.
-Nem lehet...Egy nagydarab kövér nigga folyton a seggemben van. Olyan mintha megint lenne apám. Blöö.-jegyeztem meg undorodva.
-Hát...végül is az jó nem?-mosolygott a kagylóba.
-Fog be!-üvöltöttem rá, kissé bohókásan.-Na jó most leteszem. Be kell mennem valami Alyson Mahoney-hez. Biztos valami kényes, prűd picsa.
-Stellára is ugyanezt mondtad...És tessék. Úgy kinyalnád, mint maci a mézes csuprot.-vihogott bele a telefonba.
-Pofa be!-fenyegettem meg, majd letettem a mobilt.-Hé Stew'...-fordultam meg, de az alak már nem volt ott mögöttem. Köddé vált.-Ez meg hova a franba tűnt?-hablatyoltam.-Hát...akkor van egy új BlackBerry-m.

-Mrs.Mahoney mófogadja Önt.-szólt hozzám egy gebe, jól öltözött hölgy.
-Öhm...kösz...asszem.-makogtam, majd elindultam az üvegajtó felé, s bakancsommal erőteljesen berúgtam az ajtót.-Hello. Genna.-mutatkoztam be kezet nyújtva, a nő viszont a tenyeremen átnézve kezdett bele mondókájába:
-Nos, Ms. Croman. Láttam a Stella Mckenzie által készült fotósorozatát, és azt kell, hogy mondjam, hogy egyszerűen elbűvölő.
-Az fasza.-adtam hangot véleményemnek egyszerűen, tömören.
-Igen...fasza.Mondhatni. És tudja arra a döntésre jutottam, hogy szerződtetem magát.
-Na várjunk csak.-állítottam meg felháborodottan.-Nekem ebbe nincs beleszólásom vagy mi van?
-Természetesen van. Csak az senkit sem érdekel.
-Mi van? Hallja egyáltalán magát? Hogy a francba képzeli, hogy majd hagyom, hogy egy vén kurva dirigáljon nekem? El van

tévedve hölgyem.-vetettem magam le a fekete bőrkanapéra.
-Ez esetben a vén kurva egy milliárdos modellügynökség tulajdonosa, így igenis vannak elképzeléseim magával.
-Ja.Mert én úgy nézek ki, mint itt a legtöbb girhes tyúk?
-Nem.De ki mondta Önnek, hogy kifutó modell lenne?-mosolyodott el.
-Miért? Milyen van még? Neem...én biztos nem leszek ilyen gyökér pelenka reklámarc,aki tatáknak hirdeti az óriáspelust.-jelentettem ki, kezemmel gesztikulálva.
-Pelenka? Én inkább a Vogue címlapjára képzeltem el, mint sem gy Pampers-re, de ha akarja elintézhetem Önnek azt is.-kacagott fel pimaszul.
-Jól szórakozik mi?-haraptam bele ajkaimba -Csak azért mert egy analfabéta vagyok ebből a szaros divatból, még nem kéne lenéznie, mint ahogy itt mindenki teszi.-tettem keresztebe kezeimet sértődötten.
-Na akkor mit mond?
-Figyeljen. Nem tudom, hogy itt hogy működik, de az én életem kissé bonyolult ide...
-Igen, azt észrevettem.-jegyezte meg.
-...Úgy hogy nem tudom, hogy tetszene Önnek, ha az újságba egyszer csak megjelenne egy kép rólam, amint marihuánával a kezembe flangálok az utcán.
-Ide figyeljen.-hajolt közelebb hozzám.-Ha ennyire odavan a különböző tudatmódosító szerekért, akkor csinálja csak. De ne az utcán, a kamerák előtt vagy egyáltalán az emberek előtt...
-Na ide figyeljen!-vágtam bele szavába.
-Most én beszélek! Egy neveletlen, drogos kis hárpia vagy! Majd én beléd verem, hogy mi is az a tisztelet. Kell drog? Fogadd el a felkérést, és annyit vehetsz amennyit csak akarsz. Megegyeztünk?

Tátott szájjal kémleltem az előttem álló indulatos asszonyt, majd végül megszólaltam:
-Legyen.
-Jó kislány.-mosolyodott el, majd megveregette a vállamat.